Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány

Kérjük ajánlja fel adója 1%-át!
huen
szechenyi

Lakosságcsere és újrarendeződés

Kitelepítési névjegyzék 1947

A névjegyzékre vétel indokai között szerepel

népszámlálási válasz                                                3 886

ebből nemzetisége német                                         1 406

ebből anyanyelve német                                          2 512

ebből Volskbund-tagság                                             755

ebből Wehrmacht szolgálat, SS szolgálat                    117

ebből névváltoztatás, kitelepítésre kötelezett hozzátartozója, önkéntes kitelepülő     0                                                                                   306

ebből Nincs indok megjelölve                                      422

A névjegyzéken szereplők közül a megjegyzés szerint

kitelepítették, kitelepült                                               572

elköltözött, meghalt, ismeretlen személy                    968

hadifogoly, internált, ismeretlen helyen tartózkodik    373

 

Népesség az 1949. évi népszámláláskor                    5 727

ebből anyanyelve német                                              56

 

 

A kitelepítés és lakosságcsere során 287 németajkú családot telepítettek ki, és 243 magyar családot telepítettek be a községbe. A Hartára került magyar nyelvű népesség főként a Felvidék falvaiból származtak:Nyírágó, Alsószeli, Csölösztő, Diószeg, Garamlök, Garammikola, Gútor, Kálna, Kisbalog, Kisfödémes, Kismácséd, Kispeszek, Kisújfalu, Léva, Losonc, Máriakálma, Nagybalog, Nagycsalló, Nagyfödémes, Nagymácséd,  Nagypeszek, Nyír, Osgyán, Pádár, Rimaszombat, Somorja, Taksony, Tejfalu. „…mi bizony a disznóólat is magunkkal hoztuk. De hét évig nem raktuk össze:mindig abban bíztunk, egyszer csak kiderül:hazamehetünk.” (Barta 1999, 56).

Az együttélés nehéz kezdete után a közös sorsban való megbékélés és sikeres munkálkodás alapozta meg Harta modernizációs fejlődését.

, , Már a második vagy a harmadik vasárnap a bálon, a Dunaparton, ahol a rezesbanda játszott, ott már összeismerkedtünk a fiúkkal, és kezdtük felkérni a hartai lányokat. És a hartai fiúk felkérték a mi lányainkat.” (Barta 1999, 157).

, , A fiatalok új vérkeringést hoztak. Új szokások csíráztak és a régiek elhaltak… de mert a gyökerek mélyek, ekkor az őslakók és az új telepesek között folyt a harc. Őslakó nem adta a lányát, fiát felvidékihez…A mi fiúnk volt az első a faluban, negyvennyolcban délvidéki lányt vett feleségül. Zúgott az egész falu, a lány szülei is ellenezték, és mondhatom, a feleségemtől is volt hallgatnivaló. A fiatalok nem törődtek vele. A lány megszökött hazulról, a fiam utána, és megtartották az esküvőt. …Most már boldogok…” (Barta 1999, 41-42).

Természetesen nem volt minden egyszerű. Az idetelepültek több, mint fele római katolikus hitvallású volt, így az eddig döntően protestáns település összetétele megváltozott. A Felvidékről érkező katolikusok a magukkal hozott vallási szokásokat is tovább gyakorolták. A katolikus legények és férfiak ’Kalotegyleteket’, a lányok a Szűz Mária kultusz jegyében ’Máriás lányok’-nak nevezett vallási csoportot alkottak.

A településen szerveződő termelőszövetkezeteknél döntő volt, hogy betelepült vagy őslakos – e szerint szerveződtek…Majd később két nagyobb gazdasági szövetkezetté egyesültek, vegyesen.

 

 

Felhasznált irodalom: 

H. Barta Lajos:Harta (…és hartaiak mondkák 2000 küszöbén…) 1999

Bindorffer Györgyi:Németek a népszámlálások tükrében – 1980, 1990, 2001. internetes megjelenés:www.mtaki.hu/.../t_es_t_02_bindorffer_gy_nemetek_nepszamlalasok.pdf

Eiler Ferenc:Németek, helyi társadalom és hatalom. (Harta,  1920-1989). Argumentum, Budapest, 2011.

Gallé Tibor szerk. Adalékok Harta történetéhez, Budapest, 1983. Népszava Lap és Könyvkiadó

Halasi László:A Hartai Evangélikus Egyház története 1723-2003. Harta 2003

http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl15/load15003.html  

http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl15/load15003.html